„Ahhoz, hogy egy nagy dolgot valóra váltsunk, először is tudni kell nagy dolgokról álmodni.
Másodszor pedig állhatatosságot kell kifejleszteni magunkban, hogy a kudarcok láttán se rendüljön meg álmainkba vetett hitünk.”
(Berkesi András, író)
1990. október 27-én fiatal értelmiségiek egy csoportja - akik a ljubljanai egyetemen vagy a szombathelyi tanárképző főiskolán végeztünk – véglegesen kilépett a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségéből (a Magyarországon élő szerbek, horvátok és szlovének közös szervezete) és megalakította a Szlovén Szövetséget. Mint a határon túli szlovének legkisebb létszámú közössége, végre mi is saját érdek- képviseleti szervezethez jutottunk. Az új szervezet megalakulásához hozzájárult a korszak általános és politikai légköre is. A demokratizálódási folyamat kb. négy évvel azelőtt elérte Közép- és Kelet Európa országait, közöttük Magyarországot is. A Magyar Köztársaságban az 1990-es évi szabad választásokat valamint ET-tagság elnyerését követően megváltozott a hatalom és a nemzetiségek viszonya. Szlovénia önállóságának nemzetközi elismerése után a két ország kisebbségvédelmi egyezményt is aláírt. Az Egyezmény a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség sajátos jogainak biztosításáról mindkét országot kötelezi arra, hogy gondoskodjék a két nemzetiség identitásának megőrzéséről, anyanyelvi oktatásáról, kulturális tevékenységéről, tájékoztatásáról. Támogatja a kisebbségek és anyaországuk kapcsolatát. A Rába-vidék több évtizedes viszonylagos zártsága, az anyaországtól való majdnem hermetikus elzártsága, gazdasági, nyelvi és kulturális téren olyan folyamatokat indított el (asszimilációs folyamatok), melyeknek feltartóztatása illetve visszafordítása rendkívüli időigényes. A Szövetség a Magyarországon élő szlovének független és demokratikus szervezete. Szervezetünket a Szövetség elnöke képviseli, fő szervezeti egységei a közgyűlés és az elnökség. Napi, operatív feladatait a szövetség titkára és munkatársa végzik. A Magyarországi Szlovének Szövetsége koordinálja és finanszírozza a Rába-vidéken és Szombathelyen működő amatőr kulturális csoportok munkáját, támogatja a Budapesten és Szombathelyen tevékenykedő egyesületek, sport és tűzoltó egyesületek, valamint a mosonmagyaróvári szlovén közösség munkáját. Együttműködik a helyi kisebbségi önkormányzatokkal és az Országos Szlovén Önkormányzattal. Segíti és támogatja a Rába-vidéki óvodák és iskolák tevékenységét, valamint a falvakban lévő templomok felújítását. Szövetségünk fennállása óta komoly kapcsolatokat épített ki a szlovéniai politikai és kulturális intézményekkel, valamint az Ausztriában, Olaszországban és Horvátországban működő szlovén szervezetekkel.
Szövetségünk vezetése megalakulása óta nagy jelentőséget tulajdonít az óvodák és iskolák szerepének az anyanyelvápolás és identitásfejlesztés területén Ennek érdekében éveken keresztül az anyaországból érkező szlovén óvónők keresték fel havi két alkalommal a Rába-vidéki óvodákat. 2008 őszétől egy szlovéniai óvónő naponta látogatta óvodáinkat, ami nagy előrelépést jelentett.
A négy rábavidéki óvodában jelenleg két szlovéniai asszisztens heti 2-3 alkalommal tart foglalkozásokat. Emellett óvodásaink és szüleik részére nyári táborokat szerveztünk Muraszombatban, Szlovéniában. A Magyarországi Szlovének Szövetsége már több éve koordinálja és finanszírozza a felsőszölnöki, apátistvánfalvi kéttannyelvű és szentgotthárdi általános iskola, valamint a szentgotthárdi gimnázium tanulói, tanórán (iskolán) kívüli tevékenységét. Szövetségünk keretén belül működtek iskolai kulturális csoportok, valamint nyelvi táborokat, nemzetközi rajztábort, író-olvasó találkozókat, műhelymunkákat, hagyományápoló programokat szervezünk.
Hagyományos rendezvényeink keretében lehetőséget biztosítunk az iskolai kulturális csoportok fellépésére, valamint a sport és szórakoztató programokon való részvételre. Az oktatás területén nagy előrelépést jelent, hogy a felsőszölnöki és apátistvánfalvi általános iskolában néhány éve bevezették a kétnyelvű oktatást. A Rába-vidéki pedagógusok, óvónők, a Szlovéniából érkezett szaktanácsadó (az egyre igényesebb tankönyvek) és a két szlovén szervezet munkája ellenére sem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel. Ezen feladatok megvalósítása a családban kezdődik, ezért a szülőknek is többet kell tenniük anyanyelvünk megőrzése érdekében.
Szövetségünk megalakulása óta alapvető célként tűzte ki az anyanyelven történő istentiszteletek visszaállítását. A Rába-vidéki szlovének katolikus vallásúak. A katolikus vallás és a vidéken működő papok a múltban fontos szerepet játszottak anyanyelvünk és identitásunk megőrzésében. Amióta (1999) Rómából hazatért fiatal papunk, Merkli Ferenc, helyzetünk e téren javulásnak indult.
A fiatal plébános Felsőszölnökön, Alsószölnökön, Szakonyfaluban és Apátistvánfalván (részben) kétnyelvű istentiszteleteket tartott, ami fontos a hívők számára. A plébánost 2010-ben áthelyezték, de havonta egy alkalommal szlovéniai plébánosok tartanak szlovén nyelvű szentmisét Szentgotthárdon, Felsőszölnökön és Apátistvánfalván. Örülünk annak, hogy Muraszombatban is megalapították a püspökséget. A püspökséggel való együttműködés révén további eredményeket érhetünk el e területen.
Rendkívül élénk és gazdag nemzetiségünk kulturális élete, ez a 10 kulturális csoport aktív tagjai és mentoraik munkájának köszönhető. Fontos szerepet tölt be kulturális életünkben a Szombathelyen működő énekkarunk is. Amatőr kulturális csoportjaink a kultúra ápolása mellett fontos szerepet töltenek be anyanyelvünk és identitásunk megőrzésében is.
Színes kulturális életünk mellett fontosak a Szlovén Kulturális Központban rendezett kiállítások és a 2002 óta évente megrendezett Nemzetközi művésztelep.
A Rába-vidéki Szlovének életének fontos állomásai az évente lebonyolított tradicionális kulturális rendezvények. Ezek a: Szlovén Kultúra Napja, Rába-vidéki Nap, a Magyarországi Szlovének Országos Találkozója, különféle kulturális fesztiválok, karácsonyi koncertek és a színjátszó csoportok bemutatói. Kulturális életünk fontos szereplői még a Szombathelyen és Budapesten működő szlovén egyesületek. A Mosonmagyaróváron élő szlovének a szlovén önkormányzat keretén belül szervezik kulturális rendezvényeiket.
A Porabje című lap 1991. február 14. óta jelenik meg szlovén nyelvjárásban és irodalmi nyelven. Egyik alapvető feladata az anyanyelvű tájékoztatás, ezen keresztül az anyanyelv megőrzése, illetve a magyarországi szlovének kulturális, vallási értékeinek közvetítése, továbbá a nemzetiség kulturális és nemzeti identitásának erősítése. A hetilap kezdetben 8 oldalas volt, 2017-től 12 oldal terjedelemben jelenik meg. 2000 év júliusában teljesült régi „vágyunk” és megnyitottuk a Radio Monošter szlovén nyelvű rádiót. A Magyarországi Szlovének Szövetsége és az Országos Szlovén Önkormányzat több éven keresztül küzdött a rádió működésének állandó és teljes körű finanszírozásáért. Ezt részben elértük, kaptunk egy új frekvenciát és beüzemeltünk egy új átjátszóállomást.
Az anyanyelven történő tájékoztatásban és nemzetiségi öntudatunk megőrzésében fontos szerepet játszik az MTV szombathelyi stúdiójában készülő „Slovenski utrinki” című magazinműsor, mely folyamatosan tájékoztatja a nézőket a Magyarországon élő szlovének életéről. Szövetségünk megalakulása óta fontos szerepet tulajdonított a könyvkiadásnak is. Ezt biztosítja az 1990-től évente megjelenő Slovenski koledar/Szlovén Kalendárium, évkönyvünk, amely 2009-től a Porabski koledar/Rábavidéki kalendárium nevet viseli. Emellett – a Határontúli Szlovének Hivatala és a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával – számos könyvet, CD-t és publikációt jelentettünk meg.
Az utóbbi években fontos szerepet tulajdonítunk népi kézművesség és a gasztronómiai értékek megőrzésének. Ennek érdekében idősebb mestereink vezetésével különféle műhelyeket szervezünk a fiatalabb generáció aktív közreműködésével.
A népművészeti kiállítások nagyon népszerűek és látogatottak úgy nálunk Magyarországon, mint az anyaországban, Szlovéniában. Néprajzunk fontos eleme az anyagi kultúra és ezen belül a „használati tárgyak”. E tárgyak gyűjtése és bemutatása a turizmus fejlődését is szolgálja, mely területen új irányvonalat kell szabnunk a jövőben.
1998 novemberében teljesült több éves álmunk, Szentgotthárdon megnyitottuk a Szlovén Kulturális és Információs Központot. A beruházás értéke 300 millió Ft volt, melynek nagy részét a szlovén állam finanszírozta.
A beruházást támogatta még Szentgotthárd város önkormányzata és kis mértékben a magyar állam.
A központot a Porabje kft. működteti, melynek tulajdonosa a Magyarországi Szlovének Szövetsége. A központ részét képezi a Lipa szálloda és étterem. A modern konferencia és kiállítóterem számos konferenciának, tanácskozásnak és állandó kiállításnak ad otthont.
A központban kaptak helyet a Szövetség irodái, a szentgotthárdi szlovén rádió és a Porabje újság szerkesztősége is.
A gazdaság jelenlegi állapotával nem lehetünk elégedettek. Törekvéseinkkel ellentétben a határ menti szlovén falvakban élő szlovén közösség legnagyobb problémája a gazdaság fejletlensége és a munkanélküliség. Minden kisebbség számára fontos annak gazdasági ereje. Magyarország és Szlovénia 2004-ben az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Ez a történelmi esemény nagy kihívás számunkra, egyúttal pedig több lehetőséget is kínál a Rába-vidék gazdasági fejlődésére. Ennek tudatában néhány évvel ezelőtt megalapítottuk a Szlovén Vidék Gazdaságfejlesztési KHT, amely a Rába-vidék területén gazdasági projektek kidolgozásával és koordinálásával foglalkozik.
A nemzeti közösségek fennállása és fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú az anyaországgal való kapcsolatok ápolása is. A MSZSZ megalakulása óta élénk kapcsolatokat ápol a Szlovén Köztársasággal. Mi, magyarországi szlovének is jelentős mértékben hozzájárultunk a Magyarország és a Szlovénia közötti példás államközi kapcsolat kialakulásához. A két szomszédos ország között körülbelül 50 államközi egyezmény került aláírásra. A Magyar Köztársaság területén élő szlovén kisebbség és a Szlovén Köztársaság területén élő magyar közösség sajátos jogainak biztosításáról szóló Egyezmény megvalósítását a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyesbizottság felügyeli, mely évente egy alkalommal ülésezik Magyarországon vagy Szlovéniában. Különleges jelentőséggel bírnak a határ menti muravidéki települések lakosaival és intézményeikkel való kiváló és fejlett kapcsolatok.
Ebben az időszakban erősödtek meg kapcsolataink az ausztriai, olaszországi és horvátországi szlovén szervezetekkel. A sikeres együttműködés alapja a 2004-ben létrehozott Szlovén Kisebbségi Koordináció, amelynek szervezetünk is alapító tagja.
A nemzeti közösségek fennállása és fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú az anyaországgal való kapcsolatok ápolása is. A MSZSZ megalakulása óta élénk kapcsolatokat ápol a Szlovén Köztársasággal. Mi, magyarországi szlovének is jelentős mértékben hozzájárultunk a Magyarország és a Szlovénia közötti példás államközi kapcsolat kialakulásához.
A két szomszédos ország között körülbelül 50 államközi egyezmény került aláírásra. A Magyar Köztársaság területén élő szlovén kisebbség és a Szlovén Köztársaság területén élő magyar közösség sajátos jogainak biztosításáról szóló Egyezmény megvalósítását a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyesbizottság felügyeli, mely évente egy alkalommal ülésezik Magyarországon vagy Szlovéniában. Különleges jelentőséggel bírnak a határ menti muravidéki települések lakosaival és intézményeikkel való kiváló és fejlett kapcsolatok.
Ebben az időszakban erősödtek meg kapcsolataink az ausztriai, olaszországi és horvátországi szlovén szervezetekkel. A sikeres együttműködés alapja a 2004-ben létrehozott Szlovén Kisebbségi Koordináció, amelynek szervezetünk is alapító tagja.