Magyarországi Szlovének Szövetsége

„Ahhoz, hogy egy nagy dolgot valóra váltsunk, először is tudni kell nagy dolgokról álmodni.
Másodszor pedig állhatatosságot kell kifejleszteni magunkban, hogy a kudarcok láttán se rendüljön meg álmainkba vetett hitünk.”
(Berkesi András, író)

1990. október 27-én fiatal értelmiségiek egy csoportja - akik a ljubljanai egyetemen vagy a szombathelyi tanárképző főiskolán végeztünk – véglegesen kilépett a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségéből (a Magyarországon élő szerbek, horvátok és szlovének közös szervezete) és megalakította a Szlovén Szövetséget. Mint a határon túli szlovének legkisebb létszámú közössége, végre mi is saját érdek- képviseleti szervezethez jutottunk. Az új szervezet megalakulásához hozzájárult a korszak általános és politikai légköre is. A demokratizálódási folyamat kb. négy évvel azelőtt elérte Közép- és Kelet Európa országait, közöttük Magyarországot is. A Magyar Köztársaságban az 1990-es évi szabad választásokat valamint ET-tagság elnyerését követően megváltozott a hatalom és a nemzetiségek viszonya. Szlovénia önállóságának nemzetközi elismerése után a két ország kisebbségvédelmi egyezményt is aláírt. Az Egyezmény a Magyar Köztársaságban élő szlovén nemzeti kisebbség és a Szlovén Köztársaságban élő magyar nemzeti közösség sajátos jogainak biztosításáról mindkét országot kötelezi arra, hogy gondoskodjék a két nemzetiség identitásának megőrzéséről, anyanyelvi oktatásáról, kulturális tevékenységéről, tájékoztatásáról. Támogatja a kisebbségek és anyaországuk kapcsolatát. A Rába-vidék több évtizedes viszonylagos zártsága, az anyaországtól való majdnem hermetikus elzártsága, gazdasági, nyelvi és kulturális téren olyan folyamatokat indított el (asszimilációs folyamatok), melyeknek feltartóztatása illetve visszafordítása rendkívüli időigényes. A Szövetség a Magyarországon élő szlovének független és demokratikus szervezete. Szervezetünket a Szövetség elnöke képviseli, fő szervezeti egységei a közgyűlés és az elnökség. Napi, operatív feladatait a szövetség titkára és munkatársa végzik. A Magyarországi Szlovének Szövetsége koordinálja és finanszírozza a Rába-vidéken és Szombathelyen működő amatőr kulturális csoportok munkáját, támogatja a Budapesten és Szombathelyen tevékenykedő egyesületek, sport és tűzoltó egyesületek, valamint a mosonmagyaróvári szlovén közösség munkáját. Együttműködik a helyi kisebbségi önkormányzatokkal és az Országos Szlovén Önkormányzattal. Segíti és támogatja a Rába-vidéki óvodák és iskolák tevékenységét, valamint a falvakban lévő templomok felújítását. Szövetségünk fennállása óta komoly kapcsolatokat épített ki a szlovéniai politikai és kulturális intézményekkel, valamint az Ausztriában, Olaszországban és Horvátországban működő szlovén szervezetekkel.

Iskola, anyanyelvápolás

Szövetségünk vezetése megalakulása óta nagy jelentőséget tulajdonít az óvodák és iskolák szerepének az anyanyelvápolás és identitásfejlesztés területén. E fontos munkát a Szövetség keretében működő oktatási bizottság koordinálja. Anyanyelvünk ápolását már az óvodákban kezdjük. Ennek érdekében éveken keresztül az anyaországból érkező szlovén óvónők keresték fel havi két alkalommal a Rába-vidéki óvodákat. 2008 őszétől egy szlovéniai óvónő naponta látogatja óvodáinkat, ami nagy előrelépést jelent. Emellett óvodásaink és szüleik részére nyári táborokat szerveztünk Muraszombatban, Szlovéniában. A Magyarországi Szlovének Szövetsége és a Szlovén Oktatási Intézet Muraszombati tagozata már több éve koordinálja és finanszírozza a felsőszölnöki, apátistvánfalvi és szentgotthárdi általános iskola, valamint a szentgotthárdi gimnázium tanulói, tanórán (iskolán) kívüli tevékenységét. Szövetségünk keretén belül működnek az iskolai kulturális csoportok, valamint nyelvi táborokat, nemzetközi rajztábort, író-olvasó találkozókat, nyelvi versenyeket szervezünk. Hagyományos rendezvényeink keretében lehetőséget biztosítunk az iskolai kulturális csoportok fellépésére, valamint a sport és szórakoztató programokon való részvételre. Az oktatás területén nagy előrelépést jelent, hogy a felsőszölnöki és apátistvánfalvi általános iskolában néhány éve bevezették a kétnyelvű oktatást. A Rába-vidéki pedagógusok, óvónők, a Szlovéniából érkezett szaktanácsadó (az egyre igényesebb tankönyvek) és a két szlovén szervezet munkája ellenére sem lehetünk elégedettek az elért eredményekkel. Ezen feladatok megvalósítása a családban kezdődik, ezért a szülőknek is többet kell tenniük anyanyelvünk megőrzése érdekében.

Egyházi élet

Szövetségünk megalakulása óta alapvető célként tűzte ki az anyanyelven történő istentiszteletek visszaállítását. A Rába-vidéki szlovének katolikus vallásúak. A katolikus vallás és a vidéken működő papok a múltban fontos szerepet játszottak anyanyelvünk és identitásunk megőrzésében. Amióta (1999) Rómából hazatért fiatal papunk, Merkli Ferenc, helyzetünk e téren javulásnak indult. A fiatal plébános Felsőszölnökön, Alsószölnökön, Szakonyfaluban és Apátistvánfalván (részben) kétnyelvű istentiszteleteket tart, ami fontos a hívők számára. Örülünk annak, hogy Muraszombatban is megalapították a püspökséget. A püspökséggel való együttműködés révén további eredményeket érhetünk el e területen.

Kulturális tevékenység

Rendkívül élénk és gazdag nemzetiségünk kulturális élete, ez a 17 kulturális csoport aktív tagjai és mentoraik munkájának köszönhető. Fontos szerepet tölt be kulturális életünkben a Szombathelyen működő énekkarunk is. Amatőr kulturális csoportjaink a kultúra ápolása mellett fontos szerepet töltenek be anyanyelvünk és identitásunk megőrzésében is.
Színes kulturális életünk mellett fontosak a Szlovén Kulturális Központban rendezett kiállítások és a 2002 óta évente megrendezett Nemzetközi művésztelep.
A Rába-vidéki Szlovének életének fontos állomásai az évente lebonyolított tradicionális kulturális rendezvények. Ezek a: Szlovén Kultúra Napja, Rába-vidéki Nap, a Magyarországi Szlovének Országos Találkozója, különféle kulturális fesztiválok, karácsonyi koncertek és a színjátszó csoportok bemutatói. Kulturális életünk fontos szereplői még a Szombathelyen és Budapesten működő szlovén egyesületek. A Mosonmagyaróváron élő szlovének a szlovén önkormányzat keretén belül szervezik kulturális rendezvényeiket.

Tájékoztatás, kiadói tevékenység

2000 év júliusában teljesült régi „vágyunk” és megnyitottuk a Radio Monošter szlovén nyelvű rádiót. A Magyarországi Szlovének Szövetsége és az Országos Szlovén Önkormányzat több éven keresztül küzdött a rádió működésének állandó és teljes körű finanszírozásáért. Ezt részben elértük, kaptunk egy új frekvenciát és beüzemeltünk egy új átjátszóállomást.
Az anyanyelven történő tájékoztatásban és nemzetiségi öntudatunk megőrzésében fontos szerepet játszik az MTV szombathelyi stúdiójában készülő „Slovenski utrinki” című magazinműsor, mely folyamatosan tájékoztatja a nézőket a Magyarországon élő szlovének életéről. Szövetségünk megalakulása óta fontos szerepet tulajdonított a könyvkiadásnak is. Ezt biztosítja az évente megjelenő Slovenski koledar/Szlovén Kalendárium, évkönyvünk. Emellett – a Határontúli Szlovének Hivatala és a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány támogatásával – számos könyvet és publikációt jelentettünk meg.

Egyéb fontos tevékenységek

Az utóbbi években fontos szerepet tulajdonítunk népi kézművesség és a gasztronómiai értékek megőrzésének. Ennek érdekében idősebb mestereink vezetésével különféle műhelyeket szervezünk a fiatalabb generáció aktív közreműködésével.
A népművészeti kiállítások nagyon népszerűek és látogatottak úgy nálunk Magyarországon, mint az anyaországban, Szlovéniában. Néprajzunk fontos eleme az anyagi kultúra és ezen belül a „használati tárgyak”. E tárgyak gyűjtése és bemutatása a turizmus fejlődését is szolgálja, mely területen új irányvonalat kell szabnunk a jövőben.

Szlovén Kulturális és Információs Központ

1998 novemberében teljesült több éves álmunk, Szentgotthárdon megnyitottuk a Szlovén Kulturális és Információs Központot. A beruházás értéke 300 millió Ft volt, melynek nagy részét a szlovén állam finanszírozta. A beruházást támogatta még Szentgotthárd város önkormányzata és kis mértékben a magyar állam.
A központban található a Lipa étterem és szálloda valamint egy konferencia és egy kiállítóterem, melyekben számos konferenciát és kiállítást rendeztünk. A központban kaptak helyet a Szövetség irodái, a szentgotthárdi szlovén rádió és a Porabje újság szerkesztősége is.

Gazdasági helyzet

A gazdaság jelenlegi állapotával nem lehetünk elégedettek. Törekvéseinkkel ellentétben a határ menti szlovén falvakban élő szlovén közösség legnagyobb problémája a gazdaság fejletlensége és a munkanélküliség. Minden kisebbség számára fontos annak gazdasági ereje. Magyarország és Szlovénia 2004-ben az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. Ez a történelmi esemény nagy kihívás számunkra, egyúttal pedig több lehetőséget is kínál a Rába-vidék gazdasági fejlődésére. Ennek tudatában néhány évvel ezelőtt megalapítottuk a Szlovén Vidék Gazdaságfejlesztési KHT, amely a Rába-vidék területén gazdasági projektek kidolgozásával és koordinálásával foglalkozik.

A MSZSZ finanszírozása, kulturális és egyéb egyesületek támogatása

A nemzeti közösségek fennállása és fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú az anyaországgal való kapcsolatok ápolása is. A MSZSZ megalakulása óta élénk kapcsolatokat ápol a Szlovén Köztársasággal. Mi, magyarországi szlovének is jelentős mértékben hozzájárultunk a Magyarország és a Szlovénia közötti példás államközi kapcsolat kialakulásához. A két szomszédos ország között körülbelül 50 államközi egyezmény került aláírásra. A Magyar Köztársaság területén élő szlovén kisebbség és a Szlovén Köztársaság területén élő magyar közösség sajátos jogainak biztosításáról szóló Egyezmény megvalósítását a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyesbizottság felügyeli, mely évente egy alkalommal ülésezik Magyarországon vagy Szlovéniában. Különleges jelentőséggel bírnak a határ menti muravidéki települések lakosaival és intézményeikkel való kiváló és fejlett kapcsolatok.
Ebben az időszakban erősödtek meg kapcsolataink az ausztriai, olaszországi és horvátországi szlovén szervezetekkel. A sikeres együttműködés alapja a 2004-ben létrehozott Szlovén Kisebbségi Koordináció, amelynek szervezetünk is alapító tagja.

Az anyaországgal és a kisebbségi szervezetekkel való kapcsolatok

Záró gondolatok, további célok

A nemzeti közösségek fennállása és fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú az anyaországgal való kapcsolatok ápolása is. A MSZSZ megalakulása óta élénk kapcsolatokat ápol a Szlovén Köztársasággal. Mi, magyarországi szlovének is jelentős mértékben hozzájárultunk a Magyarország és a Szlovénia közötti példás államközi kapcsolat kialakulásához.
A két szomszédos ország között körülbelül 50 államközi egyezmény került aláírásra. A Magyar Köztársaság területén élő szlovén kisebbség és a Szlovén Köztársaság területén élő magyar közösség sajátos jogainak biztosításáról szóló Egyezmény megvalósítását a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyesbizottság felügyeli, mely évente egy alkalommal ülésezik Magyarországon vagy Szlovéniában. Különleges jelentőséggel bírnak a határ menti muravidéki települések lakosaival és intézményeikkel való kiváló és fejlett kapcsolatok.
Ebben az időszakban erősödtek meg kapcsolataink az ausztriai, olaszországi és horvátországi szlovén szervezetekkel. A sikeres együttműködés alapja a 2004-ben létrehozott Szlovén Kisebbségi Koordináció, amelynek szervezetünk is alapító tagja.